A 12 nap – A Karácsony és az Újév Görögországban

A görögök a Karácsonyt, az Újévet, és a Vízkeresztet közös ünnepként kezelik, és Dodekaimero-nak azaz „Tizenkét nap”-nak nevezik.

A gonosz ördögök

A gonosz ördögök

A fűrészelő kalikándzaroszok

Ebben az időszakban a legrövidebbek a nappalok, és a leghosszabbak az éjjelek, ezért ilyenkor garázdálkodnak a kálikandzaroszok. Ők nagyon gonosz lények, félig ember-félig állat formájúak. Sokan fekete manóknak, vagy egyenesen ördögöknek nevezik őket. Az év többi napját a föld mélyén töltik, és a Földet tartó fát fűrészelik. Amikor már szinte semmi sem tartja a fát, feljönnek a fenti világba és zaklatják az embereket. Belopóznak a házakba, megdézsmálják az ételeket, megzavarják az ünnepi készülődést, felfordulást csinálnak. A tűztől nagyon tartanak, ezért régen ilyenkor a házi tűzhelyek lángja folyamatosan égett, ma már inkább a kandallók töltik be ezt a szerepet. Sok helyen a küszöbre, vagy a kéményekre helyezett tésztaszűrőkkel védekeznek ellenük, mert ezek a furcsa lények mindent megszámolnak, és mivel ez lassan megy nekik, hamar összezavarodnak. Addig számolják a lyukakat a szűrőn, míg eljön a hajnal, és akkor el kell bújniuk. Csak Vízkeresztig kellemetlenkedhetnek az emberekkel, mert miután megszentelik a vizeket, visszamenekülnek a Föld mélyére, ahol az addigra megerősödött Életfát meglátván újra fűrészelni kezdenek.

Karácsonyi díszlet

Karácsonyi díszlet

A karácsonyt ugyanakkor ünneplik, mint a nyugati keresztények. December 24-én betlehemes énekekkel – kalanda – versekkel járják körbe a települést a gyerekek, majd jókívánságokat mondanak a ház lakóinak, és mindezért persze édességeket, cukorkákat és némi pénzt is kapnak. Szenteste mindenképpen lobognia kell a tűznek, mert ez nemcsak a már említett gonosz manóktól véd, hanem biztosítja a család egységét és biztonságát. Minden asztalra kerül krisztuskenyér, amelyet kenyér vagy kalácstésztából is lehet készíteni. Fontos, hogy a kenyér közepébe keresztet rajzoljanak, négy sarkát pedig díszítsék valamivel, ami fontos a család számára. Az asztalon nagyon sokféle ételnek kell lennie. Görögország egyes részein minimum 14 féle ételt kell elhelyezni a karácsonyi asztalra, amelyet egészen vízkeresztig megterítve hagynak. Karácsonykor nem maradnak otthon a görögök, meglátogatják a barátaikat, rokonaikat. Sokan a karácsonyi ünnepek idején mennek vakációzni.

Tűzijáték az Akropolisz felett

Tűzijáték az Akropolisz felett

A kávézaccból sok minden megjósolható

A kávézaccból sok minden megjósolható

Szilveszterkor sokan a jövőt kutatják, szinte mindenki kártyázik, és akik a kártyában nyernek, azok a következő évre is hasonló szerencsét remélnek. Nemcsak különböző kártyajátékokat űznek, hanem ki is vetik a kártyát. Vannak, akik inkább a kávézaccból jósoltatnak, bár ennek fortélyait inkább csak az idősebb ismerik és gyakorolják ma is. Kell hozzá egy egyenes falú kávéscsésze és egy hozzá tartozó csészealj. Főzni kell egy erős görög kávét (víz és kávé együtt forralva), majd várni, amíg leülepszik benne a kávé. Ezután a jóslatra váró fél elfogyasztja a kávét, és ráteszi a csésze tetejére a csészealjat, majd az óramutató járásával megegyező irányba háromszor megforgatja, és fejre állítja a csészét. A tányérra kerülő zacc nem fontos a jóslás szempontjából, csak ami a csészében, illetve a csésze falán marad. A csésze füléhez közeli rajzolatok az otthonra és a házra vonatkoznak, a távolabbiak a munkáról, üzletről szólnak.  Tartós gondot jelöl, ha nem látjuk a csésze alját. Ha viszont angyal, vagy angyalszárny bontakozik ki a zaccból, az a dolgok jóra fordulását, és védelmet jelent. Cipruson a leányok a szerelemet fürkészik. Olajágat dobnak a tűzbe, és ha az lobogva ég, akkor nagy szerelemet várnak, ha csak pislákolva épp, csak hogy izzik, akkor bizony a fiú szíve nem értük ég.

Az újévi kenyér

Az újévi kenyér

Újév napja

Az év első napján ünneplik Szent Vaszílioszt, aki a mai görög gyerekek számára a Mikulást jelenti. A kis ajándékok mellett az újévi pitébe rejtett pénz tartja izgalomban a gyerekeket. A görögök újév napján a hagyományt követve vaszilopitát esznek, mely lehet édes kalács, vagy piskótához hasonló tortaformában sütött sütemény, vagy akár rétes jellegű sós pite. A lényeg a benne elrejtett pénz, amely megtalálóját az újévben különösen szerencséssé teszi. A legenda szerint réges-régen Kappadókia helytartója támadásra készült Kaiszareia ellen. A város püspöke, az imént már említett Vaszíliosz összehívta a helyieket, és arra kérte őket, hogy adakozzanak, hátha válságdíj fejében megmenthetik otthonukat. Rengeteg pénz gyűlt össze, de közben a rettegett helytartó meggondolta magát, és nem támadta meg a várost. Vaszíliosz sokáig tanakodott, hogy miként tudná igazságosan visszaadni a pénzt a város polgárainak. Végül kis cipókat süttetett, melyek mindegyikébe beletettek egy-egy aranypénzt, és ezeket az ízletes kenyereket osztották szét az emberek között.

A keresztért minden évben sokan ugranak vízbe

A keresztért minden évben sokan ugranak vízbe

Keresztek a tengerben

A tizenkét napos karácsonyi időszak lezárásaként a Fények ünnepét, azaz Krisztus megkeresztelésének napját ünneplik Görögországban január 6-án. Azért nevezik így, mert az első keresztények a szertartás alatt gyertyát tartottak a kezükben. Előző nap a pap körbejárja a falut és szentelt vízzel hinti meg a házakat, cserébe finom falatokat kap a helyiektől. Este a gyerekek kalanda-kat (vallásos dalokat) énekelnek házról házra járva, fizetségül újabb édességekhez jutva. Vízkereszt napján történik a vizek megszentelése, ilyenkor mindenki a tengerpartra, vagy ha az nincs, akkor a legközelebbi folyó vagy patak partjához sereglik. Itt a pap bedobja a keresztet a vízbe, a bátrabb fiatalok pedig belevetik magukat a vízbe és egymással versengve megpróbálják felhozni a keresztet. Akinek ez sikerül, az körbejárhatja a települést és adományokat gyűjthet magának és az egyháznak is. Napjainkban sok helyen már zsinegre köti a pap a keresztet, mert gyakran hiába dacolnak a bátrak a januári hideggel, a kereszt örökre elmerül a habokban.