A katolikus és az ortodox húsvét ritkán esik egy időpontra. 325-ben az I. Ökumenikus zsinat úgy döntött, hogy a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon kell megünnepelni. Amiért mégsem esik egybe a két időpont, annak az az oka, hogy az ortodox egyház a Juliánus-naptár szerint számítja a tavaszi napéjegyenlőséget, míg a katolikus a Gergely-naptár szerint ünnepli Krisztus feltámadását.
Az év legfontosabb ünnepe a görög ortodoxok számára a Húsvét. Az ünnepi időszak a farsanggal kezdődik, majd a nagyböjt időszakával folytatódik, amely a Nagyhéten teljesedik ki, ami rengeteg imával és készülődéssel telik. A díszes körmenetek, és a Krisztus feltámadását gyertyával a kezében ünneplő tömeg felejthetetlenné teszi a turisták számára is az ünnepet.
A nagyböjt első hetét tiszta hétnek nevezik. A tiszta hétfőt egy kis lakmározással kezdik, de ekkor már csak böjti ételek kerülnek az asztalra. Sokan napjainkban is keményen betartják a böjt szabályait, semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztanak, és még olajat sem.
A görögök minden nap templomba járnak, és nagyon szigorúan tartják a böjtöt a Nagyhéten. Sokan csak fokhagymát és kenyeret fogyasztanak. A Nagyhét eseményei főleg a templomokban zajlanak, de természetesen otthon is van tennivaló, hiszen az ország apraja-nagyja az év legszebb ünnepére, Krisztus feltámadására készül.Nagycsütörtökön feldíszítik Krisztus szimbolikus sírját, az Epitafioszt, melyet a másnap kivisznek a templomból. 
Nagypéntek a szigorú böjté, és a körmeneteké országszerte. Sokan átbújnak az Epitafiosz, azaz a jelképes sír alatt, mert a néphit szerint ez azt jelenti, hogy egészségesek maradnak. Az Epitafiosz virágainak gyógyító erőt tulajdonítanak, ezeket porrá zúzzák, és vagy vízzel elkeverve adják a betegeknek, vagy elégetve a füstjével próbálják segíteni a gyógyulást. Szombaton már mindenki az esti feltámadásra készül. Sülnek a húsvéti kalácsok, mindenki szép ruhába öltözik. Éjfélkor aztán a pap bejelenti a feltámadást és felszólítja a híveket, hogy jöjjenek és vegyenek a fényből. A szent fényt hazaviszik és körbehordozzák az otthonaikban, hogy mindenhová eljusson a feltámadás öröme, majd az örökmécsesbe helyezik.
Otthon már a megterített asztal várja a családokat, ilyenkor eszik a majirícát, ami egy báránybelsőségekből készült leves. Vasárnap aztán már az önfeledt vidámságé, zenekarok, tánccsoportok lépnek fel, és hatalmas eszem-iszom, dínom-dánom kezdődik. Sülnek a nyárson a bárányok, az emberek koccintanak a piros tojásokkal. Akié épen maradt, az pedig nagyon szerencsés lesz az elkövetkező időszakban.
