A Korinthoszi-csatorna

A szárazföldi Görögország felfedezése során szinte mindenki elmegy a Korinthoszi-csatornához, amely a magyaroknak különösen kedves helyszín, mert a csatorna építését a magyar származású Türr István szorgalmazta, tervezője és főmérnöke pedig Gerster Béla volt.

A Korinthoszi-csatorna építésének gondolata már az ókorban is felmerült, majd Néró idején neki is láttak, de egy év után a munka leállt, és az itt dolgozó 6000 rabszolgát is máshová vezényelték. Hosszú évszázadok teltek el, és a hajósoknak majdnem 400 km-rel hosszabb utat kellett megtenniük, mert kénytelenek voltak megkerülni a Peleponésszosz-félszigetet, hogy az Égei-tengerről a Jón-tengerre, majd az Adriai-tengerre jussanak. A csatorna építése 1881-ben kezdődött meg, az építkezésben a francia Eiffel-cég is részt vett. A már említett két híres magyar mellett még négy másik magyar származású mérnök is dolgozott a helyszínen. Az építéshez 1200 tonna lőport és 450 tonna dinamitot használtak fel, valamint 11 millió köbméter földet termeltek ki.

A Korinthoszi-csatornát 1893. augusztus 6-án nyitotta meg I. György király. A csatorna építésénél az akkoriban elérhető legkorszerűbb technikákat alkalmazták. Nem használtak a két végponton zsilipet. A közúti forgalmat lesüllyeszthető merülő hidakkal oldották meg. A csatorna hossza 6,34 km, szélessége 21-26,4 méter között váltakozik. A víz mélysége 8 méter. Legnagyobb magassága a tengervíztől számolva 79 méter. Bár technikai adottságai nem teszik lehetővé a nagyobb hajók közlekedését, napjainkban is igen jelentős forgalmat bonyolít. Évente több mint 11000 hajó halad itt át, amelyek zömében turisztikai szolgáltatást nyújtó kirándulóhajók, de szép számmal használják a komolyabb vízmélységet nem igénylő teherszállító hajók is.

Emléktábla Türr István és Gerster Béla tiszteletére

Emléktábla Türr István és Gerster Béla tiszteletére