Szími, az Égei-tenger ékszerdoboza

A sziget a Dodekanisszosz-szigetcsoporthoz tartozik.  Legegyszerűbben Rodoszról, hajóval lehet megközelíteni.  Apró, színes házacskák a meredek hegyoldalban, hangulatos kikötő, néhány fantasztikus strand, és a Panormitisz-kolostor az, ami elvarázsolja a szigetre érkezőket.

A hajdanán szivacshalászatból és hajóépítésből élő szigetlakók száma napjainkra drasztikusan lecsökkent. Ma már leginkább csak a környező szigetekről érkező turisták jelentenek jövedelmet számukra. A sziget már évezredek óta ismert. Szímin születtek a khariszok, akik Zeusz lányai voltak, és a kedvesség, a báj és a hála istennői. Homérosz Iliászában is felbukkan a sziget, mint Nireusz király földje, akik a görögök oldalán vett részt a trójai háborúban. Történelme során volt Bizánc része, majd a Szent János lovagrend foglalta el, végül pedig hosszú évszázadokra a török szállta meg. Végül 1948-ban csatlakozhatott az anyaországhoz, ekkortól vált újra Görögország részévé.

Utcakép Jalosban, Szímin

Utcakép Jalosban, Szímin

Fővárosa, amely szintén Szími névre hallgat két részből áll: Jaloszból, mely a kikötő és környéke, valamint a felsővárosból, melyet Ano Szímiként, vagy egyszerűen Horióként emlegetnek. Ez utóbbi városrésznek a tetejére ötszáz lépcsőfok vezet fel, és mindenképpen elismerést érdemel az, aki a nyári melegben bármeddig is felkaptat a hegyoldalba. A magasból a kilátás azonban tényleg pazar, így megéri a fáradságot. Víz azonban mindenképpen legyen kéznél! Visszatérve a tengerpartra, kalóriapótlásként érdemes rendelni a híres helyi garnélarákból, amely Szími specialitása.

Szent Mihály kolostor

Szent Mihály kolostor

Szími déli oldalán, a fővárostól majd egy órányi hajóútra, a Panormitisz-öbölben áll a Szent-Mihály kolostor. Templomának harangjai minden alkalommal megkondulnak, amikor hajó érkezik a kolostor előtti kikötőbe. A kolostor alapítását a rodoszi pátriárka rendelte el 1618-ban, miután csodának minősítette, hogy egy asszony a földjén dolgozva Mihály arkangyalt ábrázoló aranyikont talált. A kolostor területén két apró múzeum is helyet kapott: egyikben néprajzi gyűjteményt, a másikban pedig ikon- és kegytárgy kiállítást tekinthető meg.