Rodosz város a tenger felől

A sziget nevét Poszeidon tengeristen leányáról, Rhodé nimfáról kapta, akibe Héliosz napisten beleszeretett. Neve rózsát jelentett, ezért is nevezik ma is Rodoszt a rózsák szigetének. Héliosz is megmaradt mindenkinek az emlékezetében, hiszen híres szobra - a Kolosszus -, az ókori világ hét csodájának egyike volt, és máig a sziget jelképe.

Lovagok utcája Rodosz városban

Első virágkorát az archaikus korban élte a sziget, ugyanis Rodosz volt a kerámiagyártás központja. A második fénykor pedig a hellenisztikus korban jött el, mert híres művészeti és retorikai iskola működött a szigeten. A szavak és beszéd művészetét Cicero és Julius Ceasar is itt tanulta. A sziget elhelyezkedése miatt mindig a hódítók célkeresztjében állt. Volt Róma, majd Bizánc része. Lerohanták a gótok, a perzsák, és az arabok is. A 13. század végén a johanniták vásárolták meg Rodoszt, és ekkor épült ki a város védelmi rendszere, amely kiállta az idők próbáját. A törökök csak 1522-ben, több sikertelen kísérlet és majd féléves ostrom után tudták elfoglalni a szigetet.

A sziget fővárosa szintén a Rodosz nevet viseli, és bátran ajánlható üdülőhely azok számára, akik a tenger és a napsütés mellett kulturális élményekre is vágynak.

Tér Rodosz városban

Rodosz városában nemcsak az Égei-, és a Földközi-tenger habjaiban mártózhatunk meg, hanem a különböző történelmi korok bámulatos emlékei között is elmerülhetünk. Kutathatunk ókori leletek után a híres Régészeti Múzeumban, de nem nehéz akár középkori lovagként sem elképzelni magunkat a régi címeres utcákon, vagy a várfalakon. Láthatunk török kori emlékeket, dzsámit és temetőt is. Sétálhatunk a zsidónegyedben, és akár a kortárs festészetet is tanulmányozhatjuk.

A kikötőben a hajdani gigantikus szobor helyén két dámszarvas köszönti a hajóval érkezőket. A dámszarvasokat a szigetet elözönlő kígyók miatt telepítették be, egy delphoi jóslat szerint ugyanis a dámszarvas tudja csak elriasztani ezeket a nemkívánatos csúszómászókat. Feltűnik még a kikötőben három kis malom, melyből régen sokkal több volt. Ezeket a johannita lovagok építették,

Lindosz

és gabonát őröltek bennük. A város új részéhez esik közel a Monte Smith hegy, melynek tetején még ma is büszkén magasodik néhány oszlop a hajdani Apolló-templomból. Kissé leereszkedve a hegyoldalban a színház látható, amelyben a már említett retorikai iskola működött. A színháztól balra pedig a több mint 22 évszázados stadionban gyönyörködhetünk, melynek köveit - gondolom motiváló hatása miatt -, napjainkban is szívesen koptatják a sziget sportos lakói.

Természetesen a Dodekaniszosz-szigetcsoport legnagyobbika nemcsak a fővárosból áll, hanem számos pompás üdülőhely is várja a nyaralókat, mint például: Faliraki, Ixia, Kalithea, Ialyssos. A kirándulni, felfedezni vágyó utazók közül mindenki ellátogat Lindoszba, és nagyon jól teszi. A csodálatos fekvésű városka apró, egyszintes, fehérre meszelt házai a hegyoldalban sorakoznak. A dombtetőn az ókori Akropolisz magasodik, ahol egykoron Athéné életnagyságú szobra állt, aki előtt zarándokok ezrei tisztelegtek. A hegy lábánál megkapó látványt nyújt a Szent Pál-öböl, ahol az apostol partra lépett, és ahonnan elindult tanait terjeszteni.

Petaludes, Pillangók völgye

A nagy hőségben érdemes a Pillangók völgyét, a Petalúdest választani, mely a Psinthos-hegység szűk völgyében található. Az itt sorjázó storaxfák gyantája vonzza ide a quadrina-lepkéket, melyek párosodni gyűlnek össze a nyári időszakban, júniustól októberig.

Filerimosz is megér egy látogatást. 1980-ban egy hatalmas betonkeresztet építettek ide, amely kilátóként is funkcionál. Az odavezető utat eukaliptuszok szegélyezik, és az út mentén a kálvária 14 stációjának domborműveit is láthatjuk. A másik irányba induló ciprusfákkal övezett lépcsősor egy inkább várra emlékeztető kolostorhoz vezet, melynek külleme azzal magyarázható, hogy a johanniták építették. A kápolna falait értékes 15. századi freskók borítják. Rodoszról érdemes a környező szigetvilágot is felfedezni. Remek hajókirándulásokat kínálnak az idegenvezetők és a helyi utazási irodák.