Egy évtizede él Korfu szigetén. Váci születésű, nyelvtanárként diplomázott az ELTE angol szakán. Mégsem a ködös Albionba, vagy a sokakat vonzó Amerikába szeretett bele, hanem Görögországba.
Mióta élsz Korfun? Hogy kerültél ide?
1996-ban jöttem ki először dolgozni. 1994-ben nyaraltam a szigeten két hetet, ezért örömmel mondtam igent az utazási irodának, amelyik idegenvezetői munkát ajánlott. Ezután nyolc éven át minden nyarat Korfun töltöttem, és bár minden évben azt mondtam, hogy ez lesz az utolsó, lassan be kellett ismerem, hogy vonz ez a sziget, tetszik az itteni élet. 2003-tól már az év nagy részét itt töltöttem. Megcsináltattam a papírjaimat, majd szép lassan véglegesen áttelepültem. Először a szigetbe szerelmesedtem bele, majd a nekem tetsző férfi is felbukkant, megerősítve, hogy jó döntést hoztam.
A sziget melyik részén élsz?
Korfu északi részén, egy hegyi faluban, Agroszban. Ez Sidaritól 10 percre, a nyugati part egyik gyönyörű strandjától, Agios Georgios-tól szintén 10 percre van, a fővárostól pedig félórányi autóútra található. Elég nagy a falu, egyfajta központ ezen a részen: városházával, orvosi rendelőkkel, gyógyszertárral, boltokkal, iskolákkal.
Mivel foglalkozol?
Az elmúlt 4 évet otthon töltöttem a kisfiammal. Múlt nyáron újra elkezdtem az idegenvezetést, de csak akkor hívnak, ha nincs elég angol nyelvű idegenvezető arra a napra, mert az otthon szerzett képesítést nem fogadják el. Októberben egy kedves barátnőm felhívott és munkát ajánlott a pékségükben. Örültem a lehetőségnek, mert egész napos munkát nem tudnék elvállalni, részmunkaidős lehetőség pedig nem nagyon van. A helyi egyesület szervezésében hamarosan angol nyelvi foglalkozások indulnak a környékbeli ovisoknak, melyeket én fogok tartani.
Melyik a kedvenc helyi ételed, italod?
Imádom a görög konyhát, szinte nincs olyan étel, ami ne ízlene. Ha ki kellene emelnem valamit, akkor a polip, a grillezett rák és a fehérboros kagyló a kedvenceim. Persze ilyet nem eszünk minden nap.
Mit volt a legnehezebb megszokni?
A penészt, amit a magas páratartalom és a sok eső okoz. Állandó harc ez.
Szerinted mi a legélesebb különbség a két nép között?
Azt hiszem, a hozzáállás. A görögök lazábbak, nyitottak, barátkozók, beszédesek. El tudnak engedni dolgokat, tudnak mulatni a nehézségek közepette is, és valósággal imádják a gyerekeket. Egy gyerekkel itt mindenki szóba elegyedik, mindenki azonnal adni akar neki valamit.
Melyik a kedvenc helyed a szigeten?
Nagyon sokáig a keleti parton fekvő Agios Stefanos volt a kedvenc helyem. Csodálatos kis öböl, maga a béke és a nyugalom. Az utóbbi években nem jártam ott, de mindig szeretettel gondolok rá.
Mi az, amit nem szabad kihagyni az idelátogatóknak?
A Pantokrator-hegyet, a perouladesi naplementét, az Afionas kilátót, a strandolást a nyugati parton (pl. Agios Gordis). Pelekast a császár trónjával, az óvárosi sétát, beleértve a Régi Erőd tetejéről a kilátást. Ki kell próbálni egy tengerparti vacsorát, friss halakat, grillezett húsokat enni. Rendelni kell egy csomó előételt, mert azok isteniek, mindet meg kell kóstolni. Főétel nem is igazán kell.
Mit adnál egyik népből a másiknak?
A magyaroknak lazaságot adnék, meg egy kis optimizmust. A görögöket pedig megtanítanám építkezni. Jöhetne pár magyar kőműves, hogy elmagyarázzon itt ezt-azt a szigetelésről, meg miegymásról…
